Tizenhatodik fejezet – Sodrás

Sziasztok!

Hát ma nem mentem reggel dolgozni, jól le is leszek tolva, de hát így sikerült. Nem ébredtem fel az ébresztőórára.. Nagyon fáj a kezem, mert mindkettő tele van vízhólyagokkal a melótól, szóval nem is írok ide többet, mert még a következő fejezeten is muszáj dolgoznom. 

A fejezetről annyit, hogy ne utáljatok nagyon, és semmiféleképp ne akarjatok megölni, mert akkor lemaradtok minden további írásomról. xD 

Jó olvasást és jó hétvégét azoknak, akik kikapcsolódnak épp valahol! ;)

18+

 

Este nyolcra teljesen elkészültem. A hajamat szög egyenesre szárítottam, a szemem feketével, szürkével és fehérrel húztam ki, a számra pedig csak egy nagyon vékony réteg szájfényt tettem. Belebújtam a szaggatott fehér csőfarmerbe, a fekete fűzőbe, a fekete magassarkúba és végül felvettem egy fehér bőrdzsekit is. Egy szál semmibe mégse mehetek, mert hülyének néznek, akár fázom, akár nem. Fújtam magamra egy kevés parfümöt, majd kinyitottam az ablakomat, és egy egyszerű mozdulattal kiugrottam az első emeletről. A tíz centis sarok bele sem merült a földbe, úgy sikerült le érkeznem. Gyorsan megkerültem a házat, és rögtön ki is szúrtam egy fekete terepjárót, ami a fák között parkolt, kicsivel beljebb az úttól. Egy pillanat alatt az anyósülésen teremtem, és egy gyors mosoly után emlékeztettem Tylert, hogy indulnunk kéne. Elégedetten vettem tudomásul, hogy még így kabátban is sikerült elérnem, hogy Tyler lélegzete megakadjon. Mi lesz, ha leveszem majd? A gondolatra még szélesebb vigyor ült ki az arcomra.

            Nem épp csigalassúsággal hajtottunk végig Mystic Falls utcáin, ahol már szállingóztak a nem teljesen józan emberek a Grill felé.

-         Kinek is van születésnapja?

-         Az egyik csapattársamnak… - ez elég kitérő válasz volt, és én rögtön kombinálni kezdtem.

Lehet, hogy nem kedveli annyira, és azért akarta, hogy vele menjek a buliba, hogy esetleg felvághasson egy idősebb lánnyal? De lehet, hogy valami egészen más van a háttérben. Tűkön ülve vártam, hogy érjünk már oda.

            Befordultunk egy utcába, és rögtön meghallottuk a dübörgő zenét, ami az út másik végén, a sarkon álló bárból jött. Tyler nem messze parkolt le, majd úriember módjára kiugrott a kocsiból és kinyitotta nekem is az ajtót. Együtt csatlakoztunk a Grill nevű étterem és bár ünneplő áradatához.

            Egy kis előtérbe került az, aki belépett az ajtón és rögtön itt volt a ruhatár is. Tyler levette a kabátját, majd lesegítette rólam az én dzsekimet is. Kíváncsian fordultam felé, mikor már csak a fűzőben álltam előtte. Elégedett lehettem az eredménnyel, mert a kísérőm szája szó szerint a földig nyílt, a szeme pedig akkorára tágult, mint két biliárdgolyó. Arra pedig, hogy a nadrágjában mit érezhet, nagy pénzeket mernék feltenni. Mikor már úgy gondoltam kibámulta magát, kérdően felhúztam a szemöldököm, és lejjebb hajoltam, hogy a szemem oda kerüljön, ahol az előbb még a dekoltázsom volt.

-         Khm, ömm, nagyon csinos vagy. – kiabálta át a hangzavart Ty, én pedig csak egy vakító vigyorral jeleztem, hogy köszönöm a bókot, amit inkább a ruha kapott, mint én.

Tyler leadta a kabátokat, majd kissé bátortalanul átkarolta a derekamat, hogy bevezessen a tömegbe. Amint beléptünk egymás kezdték böködni az emberek, majd a zene is elhalkult és egyszerre harsant fel a tömeg.

-         BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT TYLER! – mindenki jött, hogy megveregesse Tyler hátát, és hogy legeltesse rajtam a szemét. A szülinapos pedig, egy fokkal határozottabban tartott maga mellett.

Mikor az utolsó gratuláció is elhangzott én is felé fordultam.

-         Még hogy egy csapattársnak…! – csak vigyorogva megrántotta a vállát – Boldog szülinapot! De nincs ajándékom, mert nem erre készültem. – azért két puszit adtam az arcára.

-         Hát, akkor kénytelen leszek én kitalálni valamit. – egy kis fáziskéséssel fogtam fel, hogy ezt mire mondta. – Mondjuk, elkísérhetne a szép hölgy inni valamit.

-         Erre igazán nem mondhatok nemet. – nevettem vele én is, majd átvágtunk a tömegen a pult fele.

-         Mit innál?

-         Egy martinit. – ez volt az első ugyanis, ami eszembe jutott.

-         Szia Matt! – kiáltott egy szőke pultos srácnak Tyler. – Egy martinit és egy whiskyt kérünk.

Természetesen a Mattnek nevezett fiú is rendesen végigmért, mielőtt felfogta volna a rendelést. Sokat mondó pillantást vetett Tylerre, majd hozta is az italokat.

-         A ház vendégei vagytok! – vigyorogta, miközben a pultra tette a két poharat.

-         Boldog valahányadik születésnapot! – emeltem fel a poharam.

-         Hogy a buli még jobb legyen! – tette hozzá Tyler, majd egy gyors koccintás után, egy húzásra eltüntettük a piát mindketten.

-         Még kettőt Matt! – kacsintott rám Tyler, én pedig még egy körbe simán belementem.

/Damon/

            Stefan és Allie leléptek, itt az alkalom elbeszélgetni a kis szökevény fejével. Csendben kiléptem a szobámból és Chessié felé indultam, de az ajtaján már kopogás nélkül léptem be, felkészülve a rám váró szitok áradatra, ami végül nem érkezett meg. Mikor megfordultam láttam is, hogy miért. Chessie szobája üres volt és sötét.

-         Hova a francba tűnt ez? – de ahogy ezt kimondtam rögtön kiszúrtam a nyitott ablakot, és beugrott az este, mikor Tylert elhívta őt egy buliba, amire ez az ostoba lány igent is mondott.

Egy percig sem tétlenkedtem tovább, én is kivetettem magam a nyitott ablakon és futva indultam meg a Grill felé.

            A buli hangzavarát már több utcányiról is hallani lehetett, és ez nem jelentett mást, mint hogy már egy ideje elkezdődött. Jó, akkor már mindenki holt részeg lesz, és fel sem fogok tűnni senkinek. A hátsó ajtóhoz mentem, és erővel téptem fel, de a zenétől a kiszakadó zár robaját még én sem nagyon hallottam.

            A hely zsúfolásig megtelt, és több helyen fel voltak lógatva a „Boldog Szülinapot Tyler” szalagok. Szuper, ráadásul ennek a baromnak van születésnapja. Körbenéztem, és rögtön megláttam a pult mellett ülő és szorgalmasan iszogató párocskát. Legalább a táncoló tömegbe nem kell elvegyülnöm. Elindultam végig a pult mellett, de több embert kellett félrelöknöm, hogy tudjak haladni, és ez jelentősen lelassított. Mikor egy igazán nagy barmot kellett arrébb tennem megláttam, hogy Tyler elnéz Chessie feje felett, egyenesen rám, majd előre hajol és Chessie fülébe súg valamit.

            Hát ennyit arról, hogy feltűnés nélkül gyorsan kiviszem innen. Pláne, hogy Chessie azonnal felpattant és Tylerrel karöltve bevonultak a táncparkettre. Mikor megláttam, hogy mi van rajta, nem tudtam nem csodálkozni. A külseje már magában vadító volt, pláne, hogy ismertem a természetét, és tudtam, hogy végig szemmel kell tartanom, mert ha innen Tylerrel távozik, akkor a srác szét fogja tépni őt. Én is azt tenném.

            Tánc közben végig egymásnak simultak, és nem látszott, hogy bármelyiküket zavarná, hogy Chessie tud táncolni, ő pedig nem.

/Chessie/

            Mikor láttam, hogy Tyler összehúzza a szemöldökét valamire, ami mögöttem van, majd a fülemhez hajolt és táncolni hívott, tudtam, hogy Damon megérkezett. Félrehúztam a hajam az egyik vállamra, hogy a másik oldalon szabadon hagyjam a nyakam, és hogy ne takarja el Damon elől azt, amit mutatni akartam neki magamból, mikor felkeltem. Ügyesen úgy fordultam, hogy minden oldalról szemügyre tudja venni a viseletem, és csak azt sajnáltam, hogy nem láthatom eközben az arcát. Bár mondjuk a körülöttem állók üveges tekintete is elég megerősítést adott.

            A táncparketten utat törtünk magunknak, majd táncolni kezdtünk a zene ritmusára. Igaz, hogy balerina vagyok, de végül is egy táncos, az táncos, így ehhez a stílushoz is jobban értettem, mint az átlagemberek. Először is, hogy húzzam kicsit Tyler agyát, és nagyon Damonét, rávezettem Tylert, hogy nyugodtan hozzámérhet. Mindkét kezem elengedte, mióta megálltunk táncolni, így most az egyiket a saját kezembe fogtam, míg a másikat rávezettem a derekamra, majd a szabad kezemmel átkaroltam a nyakát. Egy lépés volt még közöttünk, így azt is gyorsan eltüntettem, és a csípőmet az ő csípőjének nyomtam, és néha a hasam is az ő kidolgozott hasához érintettem. Tyler végig lefelé nézett, nem tudom, mi kötötte le ennyire, ezért néha a csípőmmel mozdultam kihívóbbakat, néha a mellemet toltam kijjebb.

            Idő közben ki-kipillantottam Damonra, aki oda se nézve, folyamatosan hajtotta le a bourbonöket, és messziről látszott, ahogy az állkapcsán néha, néha megfeszültek az izmok. Ha Damon előbb érkezik, és nem tudok meginni öt martinit, akkor nem tudnám most itt előadni magam, de hát így alakult. Belefért az öt kör mindkettőnknek, az én elmémet ez felszabadította, Tyler eszét pedig szinte elvette.

            Meguntam, hogy Damon szemében nem az őrjöngést látom, csak a lassú forrást, és hogy Tyler tekintetét egyáltalán nem látom, ezért a kezemben tartott kezét a fenekemre vezettem, majd a felszabadult ujjaimmal az álla alá nyúltam, és felemeltem a fejét, egészen addig, hogy a szemembe nézhessen. Meglepett Tyler tekintete, ami sárgán meg-megvillant, és mérhetetlen vágyat sugárzott. Nem kellett neki több bíztatás, épp csak egy cseppnyi önkontrollal vetette magát a számra, mint a szomjazó, aki oázist talál a sivatagban. Hagytam, hogy úgy csókoljon, ahogy ő akar, engedtem, hogy a nyelvével is felfedezze a számat, de közben úgy fordultam, hogy Damonra is vethessek egy pillantást. Belemosolyogtam Tyler ügyes nyelvjátékába, ahogy láttam Damont összetörni a teli bourbonös poharat.

            Elégedetten, célomat elérve szálltam be én is a játékba, ami régi emberi emlékeket idézett fel bennem. Az alkalmakat, mikor szerelmes voltam, és amikor odaadóan csókoltam és szeretkeztem. Sikerült Tylernek addig hajszolnia, míg én is elértem azt a pontot, hogy nem csak, hogy nem tudok, de nem is akarok leállni. Már nem táncoltunk, csak szorosan egymásnak simulva álltunk, és szó szerint felfaltuk egymást. Tyler kezének már nem volt szüksége irányításra, magától is ügyesen simogatott és markolt ott ahol kellett, én pedig a hátát az ingen keresztül is véresre karmoltam.

            Ő volt az, akinél hamarabb szakadt el a cérna. Egyszer csak elszakadt a számtól, majd megragadta a kezem, és villámgyorsan húzott ki a táncparkettről. Nem figyeltem, hogy merre megyünk, hogy ki néz minket, és hogy figyel-e még Damon, csak mentem és próbáltam rendbe tenni a gondolataimat. Tyler felcsapott egy ajtót, majd miután engem is behúzott egy első ránézésre WC-nek tűnő helységbe rögtön nekitaszított a már csukott ajtónak, és a saját szájával fojtotta belém a szót. A keze végigsimított a combomon elölről, majd a térdemnél irányt és oldalt váltott, aztán belém markolva húzta fel a dereka köré a lábamat. Ilyen közelről már tisztán éreztem izgalmának bizonyítékát, és az meggyőzött a folytatásról. Én is benyúltam Tyler inge alá, majd mikor már megszámoltam az összes kockát, a sarkánál fogva lehúztam róla a ruhadarabot. A kapott pár másodpercben vettem egy nagy levegőt, aztán Tyler újra lecsapott a számra, majd lassan a nyakamra és a kulcscsontomra is, amivel egyre hangosabb hangok kiadására kényszerített. Nem tudtam tovább kontrollálni magam, éreztem, ahogy a szemfogaim megnyúlnak. Egy gyors mozdulattal tépte le rólam a felsőt, amit szerencsére patentok tartottak csak össze, így a ruha maga épségben megúszta. Nem cicázott többet, a kezével és a szájával is egyre lejjebb haladt a bőrömön.

            Sosem tudták még így elvenni az eszemet, és ennyire felizgatni… Ha ez is azért van, mert vámpír lettem, hát, akkor sajnálom, hogy nem előbb találtak rám. A lehetetlennel küzdöttem, mikor a kezemmel még közelebb próbáltam húzni magamhoz Tyler fejét. Amikor a nadrágom széléhez ért, gondolkodás nélkül gombolta ki és húzta le a sliccet, de mielőtt abból is kihámozott volna, felegyenesedett és újra a számat kezdte kényeztetni. Csak nem elbizonytalanodott a célegyenesben? Hát akkor, a biblia szerint kötelességem kisegíteni felebarátomat nem? Most én szakítottam el magamat a mohó ajkaktól és kezdtem el lefelé haladni az izmos és ínycsiklandozó nyakon, a széles vállakon és kockás hason. Vigyáztam, hogy a fogaim csak vékonyan karcolják végig az utat, amelyet bejártam. Tyler torkából mély morgások és hörgések törtek fel, de köze nem volt a hangoknak a dühhöz, vagy a vérszomjhoz, annál inkább a vágyhoz. Mikor elértem Tyler nadrágját én is kigomboltam azt, és miközben felálltam egy újabb csókért, le is toltam a csípőjéről. Hatalmas sóhajt kaptam a számba elégedettségének jeléül, majd egy türelmetlen mozdulattal nyúlt le és szabadított ki a szűk farmerból.

            Egy pillanatra megállt és rám nézett. Szeme sárga tűzben égett, és elidőzött egy ideig a tekintete a szemfogaimon, de aztán, mint aki dűlőre jutott magával újra lecsapott a számra. Ugyanabban a pillanatban eltüntetett minden távolságot kettőnk közül, a két kezével a lábam alá nyúlt, elemelve a földtől. Iszonyatos erővel nyomott az ajtónak, és ha ember lettem volna, már rég összeroppantott volna, de szerencsére nem voltam egy egyszerű halandó. Éreztem Tyler testében egy pillanatig a felgyülemlő feszültséget, és tudtam ez mit jelent. Felkészülten ért Tyler belém hatoló férfiassága, mégsem tudtam magamban tartani a feltörő kiáltásom. Sosem volt még csak hasonló élményem sem. Ahogy Tyler elkezdett mozogni az én agyam úgy vesztette el a testem feletti irányítást. Haraptuk, karmoltuk egymást, éreztem a vérének ízét a számban, és ettől teljesen elvesztettem a fejem. Én is mozogni kezdtem vele együtt, hogy tovább fokozzuk, a már így is elviselhetetlen kínokat, és ez hamar eredményt is hozott. Nem tudom, hányan hallhatták a dübörgő zenén keresztül az artikulátlan üvöltéseinket, és arról sincs fogalmam, Tyler hogy tudta megtartani a megfeszülő testem, de mikor mindketten elterültünk a hideg kövön, kifáradtan, de nagyon elégedetten, nem is tudott érdekelni.

P.s.: Képek a ráadás képek menü alatt! ;)